A Kárpát-medencéből a Rajna partjára

Svájc múltjának említésekor leginkább a helvét reformátorok nevei jutnak az egyháztörténet iránt érdeklődő olvasó eszébe, míg Bázel nevének elhangzásakor a legtöbben Erasmusra és a humanizmusra gondolnak. E kötet viszont nem a hitújítás és a humanizmus svájci–magyar kapcsolatait vizsgálja, hanem a felvilágosodás századába kalauzolja el az olvasót. Annak ellenére, hogy a Rajna partján fekvő város óriási szellemi befolyást gyakorolt a magyarországi reformációra és humanizmusra, Bázel és a Kárpát-medence közötti kapcsolat a 18. században bizonyos szempontból sokkal intenzívebb volt, mint korábban: az 1760-as és 1770-es években a bázeli egyetem hallgatóinak egyharmada a Kárpát-medencéből származott. Mai szemmel visszatekintve szinte hihetetlennek tűnik, hogy minden harmadik bázeli diák a Magyar Királyságból vagy Erdélyből jutott ki Svájcba. A debreceni és a sárospataki református kollégiumoknak igen jelentős szerepe volt ebben, és Hegyi Ádám e kötetben arra vállalkozik, hogy bemutassa ezt a folyamatot. Hegyi Ádám a Szegedi Tudományegyetemen dolgozik egyetemi adjunktusként, doktori fokozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte. Publikációi 18. századi művelődéstörténettel, könyvtártörténettel és egyháztörténettel kapcsolatosak.