„...Azt kőzőnséges helyen fel olvasni éppen nem tanátsos...”

Töredékessége ellenére sokrétű és árnyalt forrásanyag bevonásával (igazgatástörténeti iratok, könyvjegyzékek, egyházi iratok, egodokumentumok, pl. levelek és konkrét 18–19. századi magánkönyvtárak rekonstrukciója) vizsgálja Hegyi Ádám a Békés-(Bánát)i Református Egyházmegye olvasmányműveltségét és a felvilágosodás vallásellenességének megjelenését e térségben, amely a mai Békés, kisebb részben Arad és Csongrád megyére, illetve a Bánságra terjed ki. Vizsgálatának módszertani újdonsága és érdekessége, hogy egy alapvetően mezővárosi és paraszti karakterű vidéket tanulmányoz egy kulturális fogyasztás felől, és megteremti hozzá azt a forrásbázist, amelyhez kérdéseket lehet feltenni. Hegyi Ádám ebben a munkában a Békés megyét bemutató gazdag helytörténeti és néprajzi szakirodalomra is támaszkodik. Könyvének analitikus részében igen sok érdekes adatot mutat fel, s ezeket meggyőzően értelmezi és kontextusba helyezi. A vallásellenességet árnyaltan definiálja: megkülönbözteti az egyházszervezeti, intézményi kritikát az elvi alapú filozófiai szembenállástól. Amikor azt járja körül, hogy megváltozott-e a vallásgyakorlás, és ez milyen mértékben történt a radikális felvilágosodás hatására, a vallásellenesség, a vallási közömbösség és a népi vallásosság jelenségeit változékonyságukban ragadja meg – amelyek nemcsak Európa különböző helyein tértek el egymástól, hanem egy-egy területen időben szintén ingadozott a tartalmuk és a támogatottságuk. A kötet tudományos és olvasmányos értékét növeli, hogy a szerző részletes adattárral és forrásszövegközléssel egészíti ki elemzését.

Hegyi Ádám a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, kutatási területe a 18. századi olvasmánytörténet, egyetemtörténet és egyháztörténet.