Weboldalunkon - kizárólag az oldalak megfelelő működése érdekében - sütiket tárolunk, és személyes adatokat kezelünk.
További részletekért kérjük, olvassa el Adatkezelési nyilatkozatunkat.
Szerző(k): | Gáborjáni Szabó Botond |
Kiadó: | Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények |
Megjelenés éve: | 2015 |
Megjelenés helye: | Debrecen |
Közreműködő személy(ek): | Lukács Tihamér, Ősz Attila |
Oldalak száma: | 66 |
Leírás: | A vezető elsősorban látogatóinkhoz szól, akik az emlékszoba bútorzatának rokokót idéző díszeire tekintve gyakran felteszik a kérdést, mióta látható ez a klasszikus műtárgyakat is felvonultató kiállítás. A Csokonai-szoba jelenlegi formájában 2012 óta látogatható, de a Kollégium alapítása 400. évfordulójának köszönheti létét. Először tehát 1938-ban rendezték be dr. Varga Zsigmond könyvtárigazgató elképzelései szerint, az Oratórium előtti lépcsőházból nyíló ajtaja fölött Gáborjáni Szabó Kálmán Csokonai-freskójával, a Kollégium belső udvara felőli ablakán pedig Toroczkai Oszvaldnak a költőt ábrázoló üvegablakával. A színpompás üvegablak egy második világháborús bombatámadás áldozata lett, emiatt az egész kiállítást lebontották. A műalkotás pótlására 2014 utolsó napjaiban adódott anyagi lehetőség, Burai István művészi munkájával. A másik gyakran visszatérő, szinte sztereotip kérdés a város nagy költő fiának a Kollégiumból történt eltávolításával, azaz „kicsapatásával” kapcsolatos. A választ napjainkig sokan próbálták megfogalmazni, különböző nézőpontokból ütköztetve az iskolai fegyelem követelményeit és a zseni szabadságát, és e folyamat során mintha fokozatosan távolodnánk az egyoldalú ítéletektől. A bevezető tanulmány – a mélyebben érdeklődő látogatókra gondolva – szintén ezzel a kérdéssel foglalkozik, de a kiállítás maga is hangsúlyoz néhány olyan részletet, melyeket eddig talán nem kellő súllyal mérlegelt az irodalomtörténet. A költő életútját, nagyságát, műveltségét, kapcsolatrendszerét, életművét és kultuszát tárgyak, műalkotások, dokumentumok, illetve hangtechnikai és vizuális eszközök segítségével mutatjuk be. Az emlékszobában CD-felvételről hallható a költő néhány nagy művének megzenésített változata, például A Reményhez, A magánossághoz, A tihanyi ekhóhoz, illetve más ismert szövegek és dallamok egyes részletei. A dalok között összekötő szövegként Csokonai búcsúbeszédének gondolati egységet képező rövidebb szakaszai szerepelnek. A költő művei által ihletett képzőművészeti alkotásokat, a Csokonaival és kultuszával kapcsolatos képanyagot szintén a technika segítségével villantjuk fel. |